Déva - Erdély történetének hű tükörképe

A Maros völgyében fekvő várost a 371 méteres, vulkanikus eredetű Várhegy uralja. Déva kétségtelenül Erdély egyik legfontosabb vára volt, története egyben Erdély történetének hű tükörképe. Már a rómaiak korában fontos stratégiai hely volt. Első említése 1269-ből való. A dévai vár nagy szerepet játszott a török hadjáratok idején, későbben pedig úgy az erdélyi fejedelmek, mint a Habsburgok nagy súlyt helyeztek bírására. A vár számos birtokosa közül a legjelentősebbek Hunyadi János, Szapolyai János, Bocskai István és Bethlen Gábor. A dévai vár börtönében szenvedte el rabsorsát Dávid Ferenc, Erdély első unitárius püspöke, aki itt halt meg 1579. november 15-én. Ezért a város az unitáriusok nemzetközi zarándokhelye. A 18. század derekától katonai jelentősége csökkent, 1773-ban, II. József császár látogatásakor fél század katona és néhány tüzér állomásozott itt. 1817-ben I. Ferenc császár restaurálását rendelte el, ami 12 évig tartott. 1849. május 27-én a várat elfoglalta a magyar forradalmi honvédsereg, de közvetlenül Bem fegyverletétele előtt néhány nappal, máig tisztázatlan körülmények között, a vár felrobbant. Ezzel Déva várának hadi története véget ért. Az utókor emlékezetében elsősorban Kőmíves Kelemen balladájának sorai őrizték meg az emlékét. Ma az egyik legkülönlegesebb, legeredményesebb európai gyermekmentő, nevelő hálózatnak, és annak létrehozójának, Böjte Csaba testvérnek köszönhetően, immár nem csak az elmúlt magyar történelem, de a szeretet, az összefogás és a remény élő és éltető szimbóluma is.

Déva (románul Deva) megyei jogú város (municípium), Hunyad megye székhelye Romániában, Erdélyben.