Csendőr Emlékkiállítás az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban

A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

Saját online áruházat nyitott a Kárpátia Borház

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

\"\"

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

 

A székely ősökre emlékeztek

Déva az elvándorolt székelyek fogadására jelentkezett. A két nagy hullámban összesen 99 család telepedett be az öt bukovinai faluból. Az 1910-ig betelepült 288 lélek 1934-re 1750 főre szaporodott, annak ellenére, hogy az első világháború innen is elvitt 13 családapát és 11 legényembert. 1910-ben 35 újabb család jött, összesen 292 lélek – ismertette a Dévára való betelepítés történetét a plébános, László János telepes gazda feljegyzései alapján. Elmondta továbbá: – Mivel a január 7-i madéfalvi vérengzések következtében jött létre a bukovinai székelyek nemzetsége, a véres események ellenére a mai napon a bukovinai székelyek születésnapját ünneplik. És mi is tisztelettel és hálával adózunk az elhunytak, a hősök, az egykori telepesek emléke előtt – fogalmazott a plébános a január 7-i szentmisét követően. A rövid megemlékezés koszorúzással, imával, a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult.

Fotó: Dévai Magyarok Fóruma facebook oldal

Emlékparkot hoz létre Böjte Csaba új alapítványa a piski csata helyszínén

 

A Böjte Csaba ferences szerzetes által alapított Szent László Alapítvány megvásárolta az 1849. február 9-én zajlott piski csata helyszínét. Október 6-án, az aradi vértanúk emléknapján tartott ünnepségen Böjte Csaba bejelentette, emlékhellyé kívánják alakítani a Dévához közeli kéthektáros területet és a rajta álló hajdani csárdát.

A piski csata Bem József erdélyi hadjáratának egyik fordulópontja volt. A Sztrigy folyó stratégiai jelentőségű hídjának birtoklásáért folyt a harc 1849. február 9-én Bem József és Puchner Antal Szaniszló seregei között.

A megemlékező ünnepségen a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium diákjainak előadása után Böjte Csaba mondott beszédet. Nem a táj vagy az épület a fontos, hanem az a tenyérnyi szülőföld, amin állunk, ahol Bem seregei dicső győzelmet arattak – mutatott rá Csaba testvér. – Úgy gondoltuk, jó lenne, ha ezt nemzeti emlékhellyé alakíthatnánk át, ennek megvalósítása érdekében létrehoztuk a Szent László Alapítványt. Úgy alakult – a világjárvány miatt – , hogy az alapítvány bejegyzésének időpontja pont 2020. június 4-e. Nekünk ez a válaszunk a trianoni eseményekre, nem a gyász, az elkeseredés, a bosszú, a harag, hanem az érték létrehozása, a teremtés. Az sem véletlen, hogy október 6-án jöttünk el ide, pont ma lett véglegesítve az vásárlás. Nemcsak imádsággal, egy szál virággal, szeretettel emlékezünk a hősökre, hanem kemény munkával is.

Böjte Csaba emlékeztetett: Ezen a területen nyugszik közel 1500 katona, erdélyi hős forradalmár. Szeretnénk egy hozzájuk méltó és mindannyiunk számára fontos emlékhelyet létrehozni itt. Nemcsak a múltért érdemes összefogni, hanem a jövőért is. Ha a mai fiatalok látják, hogy értékelni tudjuk a régiek hősiességét, hitét, értékekért való kiállását, akkor az új generáció is könnyebben fog az értékek mellett dönteni és azok szerint élni.

Áll még az a csárda is, amiből kitessékelték az osztrákokat. Ezt az épületet is szeretnénk rendbe tenni – tette hozzá Csaba testvér. – Szeretettel hívom Erdély népét, nem arra, hogy valaki vagy valami ellen összefogjunk, hanem hogy hőseink emlékére itt, Piskin hozzunk létre egy emlékparkot.

Az ünnepség imádsággal zárult, melyet nemcsak a honvédekért mondtak, hanem más nemzetek fiaiért is, mindenkiért, akik itt küzdöttek, és azért, hogy a jövőben minden nézeteltérést párbeszéddel tudjunk megoldani.

Forrás: Magnificat.ro

Fotó: Török Brigi

Jövő tavaszra megújul a vársikló

A helyi önkormányzat 12 millió lejes költségvetést szavazott meg a vár évek óta gondokat okozó drótkötélpályás felvonójának felújítására. A jövő tavaszra elkészülő felújítás során csak a síneket hagyják meg, a kabint, a két állomást és magát a felvonószerkezetet lecserélik. Az új vársikló kapacitása szinte kétszerese lesz a jelenleginek. A sikló megépítésének munkálatai 2003-ban kezdődtek el. A 2005-ben átadott felvonó, 158 méteres hosszúságával és a szintkülönbség figyelembevételével, akkor Európa első ilyen típusú felvonója volt. A vársikló azonban sok gondot okozott a városvezetésnek: a havi rendszeres műszaki ellenőrzésen túl is gyakran le kellett állítani különböző technikai hibák miatt. 2017-ben a felvonó 17 turistát ejtett foglyul, a szerkezet nyolc méter magasan állt le, az utasokat hosszú várakozás után végül a tűzoltók mentették ki.

A sikló180 méter magas szintkülönbségről indul és 342,65 méter magasba vontatja a kabint, melyben jelenleg 14 fő tartózkodhat. A 2 m/s sebességgel közlekedő felvonó 2,5 perc alatt ér fel a várba. A felvonókábel 277 méter hosszú és 24 fémoszlopon fekszik. A szerkezetet az osztrák Doppelmayr cégtől vásárolták annak idején. A 2005-ben felszerelt felvonó eredetileg 16 személyes fülkével rendelkezett, az ISCIR-engedélyt azonban az utóbbi két évben már csak 14 személy szállítására kapta meg. Az új fülke 32 személyes lesz.

Fotó: az új vársikló látványterve

Dávid Ferenc unitárius egyházalapító püspök emlékcellája a helyén marad

Apró lépésekkel ugyan, de halad a dévai középkori vár belső udvarának a helyreállítása. Megérkezett a környezetvédelmi minisztérium engedélye is, legkésőbb idén ősszel elkezdődhetnek a munkálatok a várnál. Minderről Pogocsán Ferdinánd alpolgármester számolt be a Nyugati Jelennek. Az elöljáró azt is elmondta: Dávid Ferenc unitárius egyházalapító püspök emlékcellája a helyén marad. A tervek kidolgozásakor hosszas vita folyt ez emlékhely kapcsán, hiszen az ásatások kiderítették, az egyházalapító püspök börtöne a belső vár más helyiségében lehetett. A jelenlegi emlékcella alatt több méter mély víztárolót találtak. Végül azonban sikerült olyan megoldást találni, amely a víztárolót is érvényesíti és az emlékhelyet is tiszteletben tartja. 

A tervrajzokon látni lehet, hogy a víztárolót megnyitják, megvilágítják, tetejét üveglappal fedik, felette pedig ott marad a Dávid Ferenc-emlékmű, melyet minden esztendőben a világ minden sarkából több száz zarándok keres fel. Az emlékcella mellett további kisebb zárt helyiségeket is kialakítanak a belső várban, amelyek különböző kisebb kultúreseményeknek biztosítanak majd teret. A belső vár nyugati falán kap helyet egy szabadtéri színpad. A remények szerint bő két esztendő múltán teljes pompájában csillog majd Déva középkori vára.

Fotó: kronikaonline.ro