Nevezetességek, látnivalók

Déva kétségtelenül Erdély egyik legfontosabb vára volt, története egyben Erdély történetének hű tükörképe. Már a rómaiak korában fontos stratégiai hely volt. A dévai vár nagy szerepet játszott a török hadjáratok idején, későbben pedig úgy az erdélyi fejedelmek, mint a Habsburgok nagy súlyt helyeztek bírására. A vár számos birtokosa közül a legjelentősebbek Hunyadi János, Szapolyai János, Bocskai István és Bethlen Gábor.1848-ban a császári seregek a várat felrobbantották. 2008-ban nagyszabású helyreállítási munkálatok kezdődtek a várban. Csaknem nyolc évnyi részleges vagy teljes lezárását jelentő felújítás után, 2016-ban vált ismét látogathatóvá. Jelenleg a belső udvarok restaurálása zajlik.

Déva vára börtönében szenvedett ki 1579-ben vallásos meggyőződésének hirdetéséért halálig tartó fogságra ítélt Dávid Ferenc, a Magyarországi Unitárius Egyház megalapítója és első püspöke. A várban levő emlékcella igencsak viszontagságos körülmények között élte át az elmúlt évtizedeket. A cella ajtaját többször felfeszítették, a lakatot levágták, a benne elhelyezett márványtáblát összetörték. Az Unitárius Egyház igyekezett mindannyiszor rendbe tenni e fontos és egyedi emlékhelyet. Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet névadó és egyházalapító püspöke emlékére 1998 óta évente zarándoklatot szervez.

A Várhegy lábainál elhelyezkedő városi park bejáratával szemben az egykori vármegyeháza Korvin-címeres, tornyos épülete emelkedik. Előtte hangulatos, bronzból öntött, vízköpő békákkal szegélyezett szökőkút foglal helyet. A vármegyeház eklektikus stílusban, Alpár Ignác tervei alapján épült századfordulós műemlék épület. Az 1890-es átadását követően, trianonig vármegyeházként működött. Ezt követően a román közigazgatás különböző intézményei, illetve a II. világháború után a Román Kommunista Párt megyei bizottsága kapott helyet az épületben. A kommunizmus éveiben vaskos falú boltíves pincehelyiségét a Securitate kihallgatásokra használta. Eredeti bútorzatát a helyi szájhagyomány szerint a vasgárdisták prédálták fel. Ma a Hunyad megyei Tanács és Prefektúra székhelye.

A régi belváros főterének délnyugati részén található a 16. századi, református vártemplom helyén az 1908-ban szecessziós stílusban újraépült, nagyméretű, egy fő- és két melléktornyos református templom toronyórája jellegzetes, békebeli hangulatot biztosít a város történelmi központjának: negyedóránként egyet, félóránként kettőt, háromnegyedóránként hármat, egész órában négyet, majd az óraszámnak megfelelő számot kongat.

A vasútállomás szomszédságában, a hajdan Róka-városnak nevezett negyedben található a 17. században épült, korhű hangulatot árasztó, barokk stílusú, impozáns ferences templom és rendház. A Dévai Ferences Rendházat a 18. század elején az ott letelepült bolgár ferences szerzetesek, valamint a velük együtt érkezett emigráns családok tagjai alapították. 1948-ban az épületet államosították és a szerzeteseket elűzték. Jelenleg a Böjte Csaba testvér által létrehozott Dévai Szent Ferenc Alapítvány és a magyar tannyelvű Dévai Római Katolikus Líceum székhelye. A Csaba testvér által alapított Dévai Szent Ferenc Alapítvány 1992-ben költözött be a kolostorba, ám az ingatlant hivatalosan csak 1999-ben kapta vissza a római katolikus egyház.

Tokay Vigh Károly 1848-as honvédszázados sírja a református temetőben található. A március 15-i rendezvények egyik helyszíne, akárcsak a várostól mintegy 10 kilométerre fekvő Piski katolikus templomának udvarán álló emlékoszlop. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik nagyon fontos helyszíne volt Piski, ahol 1849. február 9-én a magyar csapatok Bem József vezérletével győzedelmeskedtek a Puchner Antal Szaniszló által vezetett osztrák-orosz haderő felett. Itt hangzott el Bem József elhíresült mondása, miszerint: „Ist die Brücke verloren, ist Siebenburgen verloren!” avagy „Ha a híd elveszett, Erdély is elveszett!” De ezen a napon a magyar csapatok győzedelmeskedtek az ellenség felett.